Szerelmeim

Kávéültetvény

Kávéültetvény.

Duplán is vonzott. Egyrészt a hely természeti szépsége miatt, másrészt a kávé iránti szeretet okán. Reggelente kész szertartás itthon a fekete ital elkészítése. Csakis frissen őrölt babokból készül. A férjem ehhez ragaszkodik. El kell ismernem, hogy egészen más az íze így, a konyhában terjengő illatorgiáról már nem is beszélve.

Szóval nagyon örültem, hogy eljutunk egy igazi kávéültetvényre Balin. Nem is akármilyenre, egy olyan helyre, ahol a világ legdrágább kávéja, elegánsan szólva a Kopi Luwak, ismertebb nevén a macskasz@r kávé készül. (A kopi indonézül kávé, a luwak pedig a cibetmacska neve.)

Az ültetvény csodás környezetben, elegáns, kecses pálmák és buja zöld rizsteraszok ölelésében fekszik, érzed a bőrödön a trópusi, párás levegőt. A kávén kívül több más kulináris élvezeti forrás termesztésével is foglalkoznak, ilyen például a kakaóbab (nagy kedvencem, a csokoládé nélkül keserű az élet), a fűszernövények közül a bors és a fahéj, valamint a banán.

De térjünk a lényegre, vagyis hogy hogyan lesz a macskából kávé. A probléma ott kezdődik, hogy a cibetmacska a nevével ellentétben nem is macskaféle, hanem egy ahhoz nagyon hasonló állat. A legfőbb tulajdonsága azonban a kávé szeretete. Próbálták nekünk bemutatni, de éjszaka aktív állatként fényes nappal nem volt túlságosan kommunikatív, és semmiféle unszolás ellenére nem volt hajlandó a kamerába mosolyogni. Kissé úgy festett, mintha nagyon is tudatában lenne hatalmas értékének, és nem ereszkedett le hozzánk, egyszerű földi halandókhoz. Naplemente után viszont vígan csemegézi a kávészemeket, és innen kezdődik a legdrágább kávé története. A holland gyarmati időszakban kezdődött minden. Mivel a kávé nagy értéknek számított, ezért megtiltották a helyi lakosoknak, hogy a leszüretelt kávébabokat saját maguk fogyasszák el. A helyiek viszont észrevették, hogy a cibetmacska megeszi, majd szinte érintetlenül kiüríti a kávébabokat. Ezeket a babszemeket összegyűjtötték, és megtisztították. A cibetmacska ugyanis nem képes megemészteni a babszemeket, csak a puha héját – tehát lényegében károsodás nélkül, érintetlenül üríti ki a lényeget magából. Az emésztés során csak a kávé héja emésztődik meg, a kávébab egyben jön ki, a bélben lezajló erjedés adja pikáns ízét. Bár a kávé szinte érintetlen marad, pont azt a részét veszíti el az emésztés során, ami a keserű, savas ízét adja, emiatt a végeredmény egy lágy, selymes, kávé lesz. Ezen íz maximális kiélvezése érdekében sem cukrot, sem tejet, sem egyebet nem tesznek a nedűbe. Sofőrünk szerint nem olyan nagy szám a macskakávé mint a híre, igaza lett. A világ legdrágább kávéjától nem voltunk elájulva. Mondjuk azt hozzátenném, hogy bár izgatott a legendás kávé, mindig úgy gondoltam, hogy soha meg nem kóstolnám.Tanulság: soha ne mondd azt, hogy soha.

Viszont kóstoltunk egyéb kávékat, teát és csokoládét is, na az már elnyerte a tetszésünket. Az indonéz csokik isteniek, selymesek, lágyak, nem hajaznak a bevonómassza címre, érezni, hogy benne van a minőségi alapanyag rendesen. A citrom teáról pedig már nem is beszélek.

Balin úgy tartják, hogy a Kopi Luwak eredeti balinéz találmány. Aztán később Yogyakartában, Jáva szigetén, arról akartak meggyőzni minket, hogy a macskakaka kávé bizony tőlük származik. Olyan ez, mint annak a kérdése, hogy a pizza olasz vagy francia találmány-e. Soha nem fogjuk megtudni. Azt hiszem ezen világmegváltó kérdéseknek nincs is jelentősége. A lényeg, hogy inkább maradok a hagyományos, markáns ízű reggeli italom mellett, és nem csak az ára miatt.

Az Abian Kusuma Sari kávéültetvény bejárata. "Lord give me coffee to change the thing I can change, and wine to accept the things I can't." Uram, adj kávát, hogy megváltoztathassam amit meg tudok változtatni, és bort, hogy elfogadjam azokat a dolgokat, melyeket megváltoztatni nem tudok.

Kávébabok.

Kakaóbab, tejcsokinak.

Kakaóbab, fekete csokinak. Mert csokoládé nélkül keserű az élet.

Egy apró banánfürt.

Cibetmacska.

Ami a macskából kijött.

Kávébab pörkölés.

Kóstoló. Kávé, tea, kakaó, s mi szem-szájnak ingere.

A kínálat.

Rákollóvirág.

A környék.

Cibetmacska szobor egy kávézó bejáratánál az Ulun Danu templomnál.

Az isteni csokoládé.

Bali-bon-bon.

Citromtea, kakaó, kávé.

... és itthon, készül a reggeli kávé.

Pura Kehen, avagy a tűz temploma

Pura Kehen, avagy a tűz temploma.

Egy balinéz hindu templom, mely anno királyi kegyhely volt.

Nagyon kedves a szívemnek, tán azért is, mert amikor 18 éve először szippantottam magamba az istenek szigetének spirituális levegőjét, ez volt az első templom melyet meglátogathattam. Rögtön magával ragadott. Visszavágytam. Hiányzott a hangulata, a moha lepte ősi kövek, a füstölők illata. Hiányzott a hely szelleme. Hiányzott - hogy stílusos legyek - az a tűzbe bámulás, amikor csak önmagad vagy a gondolataiddal, és teljesen ki tudod zárni a külvilágot.

Amikor idén úgy hozta a sors, hogy visszatérhetek e csodás vidékre, elhatároztam, hogy ezt a templomot mindenképpen felkeresem, és megmutatom a férjemnek.

Bár már érkezésemkor tapasztaltam, hogy Bali nem ugyanaz a hely mint anno, valami mégis azt súgta, hogy ebben a templomban most sem fogok csalódni. Bár a sziget sokat veszített spiritualitásából, nyers szűziességéből, természetes bájából, ellepték (hogy sofőrünket idézzem) a party-turisták, a megérzéseim most sem csaltak meg. Ha lehet ilyet mondani, a tűz temploma nevéhez hűen egy cseppet sem hűlt ki, tán még inkább megperzsel, a lelkedbe ivódik ha belépsz kettéhasadt kapuján. A többi kegyhely turista-tömegével ellentétben néhány imádkozó helyin kívül csak mi voltunk. Áradt a nyugalom, szinte hívogatott, hogy mélyedjek el a hely szellemében. Szinte éreztem az istenek jelenlétét.

Az út szervezésekor csodálkoztam, hogy egyetlen helyi idegenvezető kínálatában sem szerepelt. Amikor még itthonról kapcsolatba léptem Gedével, és lefoglaltam a kirándulásainkat, a kívánságlistámra felírtam ezt a templomot is. Sofőrünk, Edy, minden kívánságunkat teljesítette, az összes helyre elvitt amit csak szemünk-szánk kívánt, sőt sokkal többre is, így természetesen eljutottunk erre az ősi helyre. És itt jön a csattanó: Edy , a tősgyökeres balinéz fiú akkor járt először ezen a helyen, én mutattam meg neki a szépségeit, én meséltem róla, tulajdonképpen én mutattam be neki.

Együtt csodáltuk a több mint 400 éves banyanfát, melynek ágai között magasan egy szerzetesi cella található. A fát Bali népe szentnek tekinti.

Együtt csodáltuk a belső szentély 11 emeletes Meru-tornyát, a Pura Kehen legszentebb szentélyét, amelyet a templomot védő istennek szenteltek.

Az elefántos bejárat.

Kedvenc patinás elefántjaim a bejáratnál.

Panoráma.

Kapudísz.

Kettéhasadt kapu.

Banyanfa gyökerek, Angkor-feeling.

Szerzetesi cella a több mint 400 éves banyanfa ágai között.

A fő szentély, a 11 szintes Meru-torony.

Áldozati kosarak.

Csúcs ez a hely.

Kedvenc elefántjaim 18 évvel ezelőtt. Tán kicsivel kevesebb rajtuk a moha.

Úton

Úton.

Avagy "on the road", ahogy nagy kedvencem Jack Kerouac mondaná ha még mondhatná.

Imádok úton lenni. Sokszor többet nyújt eljutni A-ból B-be, mint maga A vagy B. Ez különösen igaz Délkelet-Ázsiára. Rizsteraszok, rizsföldek, kókuszligetek, kávéültetvények, banáncserjék, karcsú ázsiai hegyek, apró, tradicionális falvak, iskolába igyekvő gyerekek, falusi templomok szegélyezik végig az utakat, melyekről nem szólnak az útikönyvek. Mégis sokkal jobban tükrözik a valóságot, mint bármelyik leírás.

Legjobb privát autót vagy tuk-tuk-ot bérelni sofőrrel (távolságtól függően), így az ember élvezheti a felfedezés szabadságát. Nincs kötve senkihez és semmihez. Délkelet-Ázsiában ez hihetetlenül olcsón megtehető, hisz nagyon olcsó az üzemanyag. A sofőrök sokkal többet nyújtanak mint egy egyszerű gépjármű vezető, egyben segítségünkre vannak mindenben. Nem csupán elvisznek oda ahova akarjuk, hanem ajánlanak is, segítenek a belépő jegyek megvételében, abban, hogy hogy mit érdemes még megnézni, olyanok akár egy idegenvezető. Rengeteget lehet tanulni tőlük kultúráról, történelemről és emberségből. Szinte kivétel nélkül jó barátaink lettek, Phat Phnom Penh-ben, Rocky Siem Reap-ben, Edy Balin, Izzy Yogyakartában, Hau Vietnámban.

Ráadásul bárhol megállnak az út mentén, ha az ember elkurjantja magát, hogy "beautiful".

Így valóban kiélhettem a fotózás iránti szerelmemet, olyannyira, hogy a férjem szerint a masina hozzánőtt a fejemhez.

Balin.

Utak Balin.

Pálmaliget Balin.

Bali.

Útszéli szobor Balin.

Útszéli legelészés Kambodzsában.

Vidéki idill Kambodzsában.

Valahol Kambodzsában.

Forgalmi akadály Kambodzsában.

Vízibivaly Kambodzsában.

Mr. Phat és járgánya, aki Phnom Penh-ben való tartózkodásunk során nem csupán sofőrünk volt. Rengeteget tanultam tőle kultúráról, történelemről, a buddhizmusról és bölcsessége okán legfőképpen emberségből. Egyben szállodánk éjszakai portásaként is dolgozott. Végzettségét tekintve angol tanár, anno a Pol Pot rezsim miatt árván maradt kambodzsai gyerekeket tanította angolra Ausztráliában. Karitative.