Szerelmeim

 

Két nagy szenvedélyem van a sok-sok kisebb mellett, az utazás és a fotózás. E kettő szoros egységet képez, hisz a világ szépségeinek, színeinek, fényeinek, árnyainak, formáinak megörökítése nem igazán lehetséges akkor, ha az ember ki sem mozdul a négy fal közül.

Vonz az ismeretlen. Imádok számomra idegen tájakat, embereket, kultúrákat megismerni, megnézni a természet csodáit és az emberiség legnagyobb, leghíresebb alkotásait, és felfedezni rejtett, az útikönyvekben nem szereplő apró kis szépségeket, melyek sokszor a legnagyobb élményt nyújtják. Fények, árnyak, színek, formák, érzések, gondolatok, asszociációk...

Oldalam úti élményeimet, kedvenc fotóimat, ahogy én hívom őket szerelmeimet foglalja egy csokorba, tulajdonképpen egy fotóalbum. Sokszor csapongok, és beszámolóim egy cseppet sem tekinthetőek objektívnek. Inkább érzéseket közvetítenek, lelkem apró zugaiba engednek bepillantást.

Egy fotó igazán annak jelent valamit aki készítette, az ő nézőpontját képezi le. Számára igazi érték, hisz az ő emlékeit idézi fel, hív elő a memóriából akár illatokat, hangokat, ízeket, érzéseket...

Ennek ellenére most mégis megosztom képeim egy töredékét, hátha valakiben jóleső nosztalgia ébred az általa is bejárt helyekkel kapcsolatban, esetleg sikerül ötleteket adnom egy utazás szervezése kapcsán, vagy egyszerűen csak, mint én, a fotók szerelmese, aki szereti felfedezni a világ szépségeit, megörökíteni mindezt, hogy bármikor vele lehessen, és megörökíteni a mulandót, hogy mégis örökre megmaradjon.

Ez a poszt azért jött létre, mert sajnos megszűnt az Indafotó oldala, és továbbra is szeretném megosztani a képeimet ottani kedves társaimmal, ismerőseimmel. Ez a bejegyzés elsősorban nekik szól, de minden érdeklődőnek nagyon örülök.

 


Yogyakartai életképek

  Yogyakartai életképek. Jáva szíve. Zene, tánc, utcabál, mosoly, gyerekek, nyüzsgés, béke, elfogadás, etnikai sokszínűség, multikulti, trad...