Pura Kehen, avagy a tűz temploma.
Egy balinéz hindu templom, mely anno királyi kegyhely volt.
Nagyon kedves a szívemnek, tán azért is, mert amikor 18 éve először szippantottam magamba az istenek szigetének spirituális levegőjét, ez volt az első templom melyet meglátogathattam. Rögtön magával ragadott. Visszavágytam. Hiányzott a hangulata, a moha lepte ősi kövek, a füstölők illata. Hiányzott a hely szelleme. Hiányzott - hogy stílusos legyek - az a tűzbe bámulás, amikor csak
önmagad vagy a gondolataiddal, és teljesen ki tudod zárni a külvilágot.
Amikor idén úgy hozta a sors, hogy visszatérhetek e csodás vidékre, elhatároztam, hogy ezt a templomot mindenképpen felkeresem, és megmutatom a férjemnek.
Bár már érkezésemkor tapasztaltam, hogy Bali nem ugyanaz a hely mint anno, valami mégis azt súgta, hogy ebben a templomban most sem fogok csalódni. Bár a sziget sokat veszített spiritualitásából, nyers szűziességéből, természetes bájából, ellepték (hogy sofőrünket idézzem) a party-turisták, a megérzéseim most sem csaltak meg. Ha lehet ilyet mondani, a tűz temploma nevéhez hűen egy cseppet sem hűlt ki, tán még inkább megperzsel, a lelkedbe ivódik ha belépsz kettéhasadt kapuján. A többi kegyhely turista-tömegével ellentétben néhány imádkozó helyin kívül csak mi voltunk. Áradt a nyugalom, szinte hívogatott, hogy mélyedjek el a hely szellemében. Szinte éreztem az istenek jelenlétét.
Az út szervezésekor csodálkoztam, hogy egyetlen helyi idegenvezető kínálatában sem szerepelt. Amikor még itthonról kapcsolatba léptem Gedével, és lefoglaltam a kirándulásainkat, a kívánságlistámra felírtam ezt a templomot is. Sofőrünk, Edy, minden kívánságunkat teljesítette, az összes helyre elvitt amit csak szemünk-szánk kívánt, sőt sokkal többre is, így természetesen eljutottunk erre az ősi helyre. És itt jön a csattanó: Edy , a tősgyökeres balinéz fiú akkor járt először ezen a helyen, én mutattam meg neki a szépségeit, én meséltem róla, tulajdonképpen én mutattam be neki.
Együtt csodáltuk a több mint 400 éves banyanfát, melynek ágai között magasan egy szerzetesi cella található. A fát Bali népe szentnek tekinti.
Együtt csodáltuk a belső szentély 11 emeletes Meru-tornyát, a Pura Kehen legszentebb szentélyét, amelyet a templomot védő istennek szenteltek.
 |
| Az elefántos bejárat. |
 |
| Kedvenc patinás elefántjaim a bejáratnál. |
 |
| Panoráma. |
 |
| Kapudísz. |
 |
| Kettéhasadt kapu. |
 |
| Banyanfa gyökerek, Angkor-feeling. |
 |
| Szerzetesi cella a több mint 400 éves banyanfa ágai között. |
 |
| A fő szentély, a 11 szintes Meru-torony. |
 |
| Áldozati kosarak. |
 |
| Csúcs ez a hely. |
 |
| Kedvenc elefántjaim 18 évvel ezelőtt. Tán kicsivel kevesebb rajtuk a moha. |
