Szultáni palota

Keraton. Yogyakarta szultáni palotája.

Olyan mesebeli fajta. A szultánokról valamiért a történelem mellett a mesék jutnak eszembe, pompás paloták, csodaszép ruhák, jellegzetes zene, hastáncosnők. Ez viszont maga a valóság. Olyannyira, hogy a palota a mai napig az eredeti célját szolgálja, hisz Yogyakartának jelenleg is van szultánja, aki ebben az épületben lakik. Ő, mint a város uralkodója, jelentős kulturális és szimbolikus szerepet tölt be. A palota zenepavilonjában gyakran vannak koncertek, előadások, árnyjátékok, melyeket bárki megnézhet.

A palota amellett, hogy most is itt lakik a szultán, igen szép épületegyüttes. Főleg hagyományos jávai stílusban épült, és számos részletében a sziget szimbolikájához és hitvilágához kötődik, de megjelennek benne holland , portugál, kínai és iszlám eredetű stílusjegyek is, történelme, a hollad gyarmati idők, a sziget etnikai és vallási sokszínűsége és a hajdani jelentős kereskedelem miatt. Minden jól megfér egymás mellett, békességben. Lenyűgöztek a palota apró részletei, a domborművek, üvegberakások, vázák, lámpák. Bárhova néztem mindig felfedeztem valami szépséget.

Sajnos a szultánt nem láttam, pedig igen kíváncsi lettem volna egy valóságos uralkodóra. De nem teljesülhet az ember minden álma, még a mesében sem, nemhogy a valóságban.

Bejárat.

A palota őre.

Jófej fej.

Pavilon.

Zenepavilon.

Ütőshangszerek.

Távozó zenészek.

Kandeláber. A város összes köztéri lámpája erre a mintára készült.

Üvegpalota.

Míves korlát.

Stíluskavalkád. Mondhatni bájos eklektika a szó legjobb értelmében.

Egy "apró" részlet.

Csupacsipke.

Címer.